A két szervezet részéről rámutattak arra, hogy az elmúlt négy évben 8,4 millióval nőtt a munkára kényszerült gyerekek száma, így jelenleg mintegy 160 millió, gyermekmunkát végző kiskorúról tudni világszerte. A pandémia nyomán rengeteg felnőtt vesztette el a megélhetését, így sok családban a gyerekek váltak kenyérkeresővé. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, hogy a megbetegedések, illetve a járványügyi rendelkezések miatt sok iskola is bezárt.
A közzétett adatok szerint a vidéki térségekben a gyermekmunka közel háromszor gyakoribb, mint a városokban: a gyermekmunkát végzők 70 százaléka, azaz közel 112 millió gyerek a mezőgazdasági szektorban dolgozik. További 20 százalék – azaz 31,4 millió – a szolgáltatói szektorban, 10 százalékuk, vagyis 16,5 millióan pedig az iparban. Hozzáteszik, hogy 2016 óta 6,5 millióval nőtt azon gyerekek száma, akik az egészségükre veszélyes munkát kénytelenek végezni. Velük együtt már összesen 79 millió kiskorút fenyeget ez a veszély.
Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a kormányok és a fejlesztési bankok kiemelten fontosként kezeljék azon programokat, amelyek a gyerekek kivezetését célozzák a munkaerőpiacról, illetve a visszaiskoláztatásukhoz nyújtanak segítséget. Hozzátette, hogy emellett támogatni kell a felnőttek munkához jutását elősegítő kezdeményezéseket is.
Míg 2000 és 2016 között 94 millióval csökkent a gyerekmunkát végzők száma, 2016 után ez a trend megfordult. A jelentés a szubszaharai térséget említi példaként, ahol a népességnövekedés, a válságok, a mélyszegénység, valamint az egyenlőtlen szociális háló következtében 16,6 millióval nőtt a gyermekmunkát végzők száma.
A pandémia nyomán a jövő év végéig további 9 millió gyereket fenyegethet a gyermekmunka veszélye. A gyermekmunka felszámolásának nemzetközi éve egy olyan kezdeményezés, amely az ENSZ azon fejlesztési célját szolgálja, hogy a gyermekmunkát 2025-ig teljesen megszüntessék.
